Fontos törvények alkotásával kezdte az új Országgyűlés
2010. május 21. 11:03
Május 14-i megalakulását követően jelentős törvényjavaslatok tárgyalásával kezdte munkáját az új Országgyűlés. A kormányalakításhoz szükséges törvényeket már meg is születtek. Az új Országgyűlésben és kormányban Józsefváros megválasztott parlamenti képviselői jelentős tisztségeket kaptak.
Dr. Kocsis Mátét, kerületünk polgármesterét és Budapest 11-es számú egyéni választókerületének országgyűlési képviselőjét az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnökévé választották, dr. Fónagy János, Budapest 10-es számú egyéni választókerületének képviselője a Nemzeti Vagyongazdálkodási Minisztérium parlamenti államtitkári posztjának várományosa.
Az Országgyűlésben kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP már az első héten számos törvényjavaslatot nyújtott be. Elsőként természetesen a kormányalakítás előkészítését szolgáló legfontosabb törvényeket alkotta meg az új parlament. Döntöttek az alkotmánymódosításról, a minisztériumokról, és a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról.
Módosította az Alkotmányt az új Országgyűlés, 386-ról 200 főre csökkentették a képviselők létszámát. Létrehozták a miniszterelnök-helyettes intézményt. Elfogadták az új minisztériumi struktúrát, az eddigi 13 helyett 8 minisztérium fog működni. Lényeges változás, hogy a törvény a korábban óriásira duzzasztott, túlterjeszkedő Miniszterelnöki Hivatal helyett egy kisebb, de hatékonyabb Miniszterelnökség létrehozását teszi lehetővé. A másik jelentős változást a szakmai alapon működő közigazgatási államtitkári tisztség visszaállítása jelenti, amely lehetővé teszi, hogy professzionális köztisztviselők vezessék a minisztériumok szakmai igazgatását, következetesen elválasztva őket a politikai vezetéstől.
Emellett számos, jelentős társadalmi kérdéseket is érintő törvényjavaslat tárgyalása kezdődött meg. Ilyen a nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslat, amely kimondja, hogy stratégiai – fejlesztés politikai, gazdasági, társadalmi szempontból kiemelt jelentőségű – nemzeti vagyonnal kapcsolatban a kormány is jogosult dönteni, annak értékesítését nyilvános határozatban a társadalommal megismertetni.
A családi támogatásokról szóló törvényjavaslat fő pontja az, hogy családi pótlékra csak az iskolába rendszeresen járó gyermek után jogosult felvenni a szülő. Az a felelőtlen szülő, aki nem gondoskodik tanköteles gyermeke rendszeres iskolába járásáról jegyző határozat alapján eleshet a támogatástól. Ötven igazolatlan óra elérésekor a jegyző eseti gondnokot rendelhet ki a gyermek mellé, aki a családi pótlék rendeltetésszerű felhasználásáról gondoskodik. Ilyen kritikus esetben a jegyző olyan hatáskörrel is fel lenne ruházva, miszerint dönthet úgy, hogy nem pénzben, hanem természetben (a gyermek iskoláztatásához szükséges ruházat, taneszközök formájában) kaphatja meg a szülő a családi pótlékot. A törvény már az őszi tanévtől életbe lépne.
Az Országgyűlés erkölcsi kötelességéből adódóan napirendre vette a kettős állampolgárság ügyét is. A törvénynek elsősorban jelképes értéke van, a határon túli magyarokkal való kulturális közösséget ismeri el, és számukra adminisztrációs könnyítést - legfeljebb három hónapos határidővel történő ügyintézést - tesz lehetővé a magyar állampolgárság megszerzésében. A kettős állampolgárság természetesen kizárólag egyéni kérelemre indul, megszerzése nem automatikus, nem kollektív jogon jár.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény tervezett módosítása kisebb létszámú képviselő-testületeket céloz meg (például Józsefváros esetében a mostani 28 fős képviselő-testület létszáma kb. 18 főre csökkenhet már az idei őszi választások után). A javaslat szerint alpolgármesterré olyan személy, szakember is kinevezhető lenne, aki egyébként nem tagja a képviselő-testületnek.
