Mindenszentek napja kötelező egyházi ünnep: azoké a megdicsőült lelkeké, akikről sokaságuk miatt a naptár külön, név szerint nem emlékezhet meg. Az ortodox keresztények már 380-ban megülték ezt az ünnepet, minden vértanúról megemlékezve.

A nyugati egyház liturgiájában a VIII. században III. Gergely pápa indította útjára az emlékünnepet, amikor a Szent Péter Bazilika egyik mellékkápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem „minden tökéletes igaznak” a tiszteletére szentelte. November elsejére IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került Mindenszentek ünnepe.

Ilyenkor megelevenednek a temetők: a legparányibb sírkertektől a hatalmas nagyvárosi temetőkig mindenütt élő szokás a sírok megtisztítása, virágokkal való feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére. Ezt a szokást egyébként nem csak a katolikusok tartják, hanem a protestánsok is átvették. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé még ma is megterítenek számukra, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra.

November 2-a, a halottak napja szintén önálló, keresztény ünnep, de később épült be a katolikus egyház szokásai közé. A clunyi bencések hatására  a 11. században terjedt el széles körben a  halottakról való megemlékezés, de csak a 14. században vált hivatalossá. A keleti ortodox szertartásban viszont a pünkösd előtti szombaton tartják a halottak napját.

Útra kel az ország

Vannak, akik csak a közeli temetőbe gyalogolnak ki, mások viszont az ország távolabbi részeibe is elutaznak azért, hogy elhelyezzék a megemlékezés és a szeretet virágait. Ezért az október 31-e és november 2-a közötti hétvége az átlagosnál nagyobb veszélyt rejt a közlekedők számára. A közúti forgalom sűrűsége a többszörösére nő, és a veszély tovább fokozódik, ha a járművezetők elveszítik a türelmüket. A temetők környékén a rendőrség a közutak kezelőivel egyetértésben számos ideiglenes parkolóhelyet jelöl ki, esetenként forgalomkorlátozást rendel el. Ezért arra kérik az autósokat, hogy ne „megszokásból” közlekedjenek, hanem figyeljék a közúti jelzéseket, és ha tehetik, a híradásokból és az internetes honlapok segítségével már elindulás előtt tájékozódjanak a várható változásokról.

Nemcsak a gépkocsiforgalom nő meg, hanem a tömegközlekedésben részt vevők száma is. Ezért ebben az időszakban különösen figyeljünk a gépjárműlopások- és feltörések, az alkalmi lopások, a „trükkös” lopások, valamint a zseblopások megelőzésére.