Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

A magyar nyelv napja

Jókai Anna darabjával ünnepeltünk

2014. november 14. péntek

November 13-án a józsefvárosi önkormányzat meghívására Jókai Anna Józsefvárosban játszódó darabjának megtekintetésével ünnepelték a kerületi iskolák magyartanárai és igazgatói a magyar nyelv napját a Duna Palotában.

A magyar nyelv: nemzeti identitásunk és szellemi-kulturális örökségünk alapja. Nyelvünk napját 2011 óta november 13-án ünnepeljük, annak emlékére, hogy 1844-ben V. Ferdinánd király ezen a napon szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt. Ezen a napon országszerte nyelvi vetélkedőket, versmondást, előadásokat rendeznek.

Sántha Péterné józsefvárosi alpolgármester kiváló alkalomnak tartotta, hogy a magyar nyelv hivatásos kerületi művelőit meghívja egy színházi előadásra. És ki más lehetett volna a szerző, mint a Vörösmarty gimnázium egykori magyartanára, a Józsefvárosban született, Kossuth-díjas Jókai Anna?

Az írónő első, „4447” című regénye 1968-ban íródott, és annak a háznak a helyrajzi számát viselte magán, amely „területrendezés” címén áldozatul esett a Tömő utcában és környékén zajlott bontásoknak. A regényt nem sokkal később maga az írónő dramatizálta, így született meg első színpadi műve, a „Fejünk felől a tetőt”, amelyet hosszú évtizedek után Ivancsics Ilona és Színtársai vittek újra a közönség elé.

A Duna Palotában tartott előadásra közel félszázan mentek el a kerületből az alpolgármester asszony meghívására: az általános és középiskolák magyartanárai és igazgatói mellett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és az önkormányzat humánszolgáltatási ügyosztályának néhány dolgozója is.

Jókai Anna a Tömő utcában nőtt fel, jól ismerte a környék társadalmát. Regényének hősei valódi, hús-vér emberek, akik egy valaha jobb napokat látott, de már ütött-kopott, bontásra ítélt házban vegetálnak, és beszélnek el egymás mellett. Ugyanakkor Jókai Anna a magyar nyelv egyik legkiválóbb értője és művelője is, így a széthulló család csak magukra figyelő tagjainak szavai is tökéletesen elegendők a történet, a kor, a sorsok és a helyzetek megértéséhez. Ezt a kiváló színészek tették azután emlékezetes színházi élménnyé, amelyből különösen három alakítás emelkedett ki: a rég látott Papp Éva önző nagymamája, Kékesi Gábor nyegle húszévese, és mindenekfelett a darab és a család lelke és motorja: Ivancsics Ilona.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben