Az Országgyűlés 2001-ben – felelevenítve egy első világháborúban hozott törvényt –, újra nemzeti emléknappá nyilvánította a Hősök Napját, amelynek értelmében országszerte megemlékezéseket tartanak azok tiszteletére, akik a legtöbbet áldoztak Magyaroszágért. Ezen a napon Józsefváros önkormányzata is minden évben tiszteleg hősei előtt a „Budapest Józsefváros Hősi Halottai” feliratú, 1999-ben állítatott emlékkőnél.

Az idei ünnepségen Sántha Péterné alpolgármester rámutatott: nemzetvédő katonakirályaink valamint történelmi nagyjaink – Szent László, IV. Béla, a Hunyadiak, Zrínyi Miklós, Dobó István, és a névtelen végvári vitézek ezrei – ma is követendő példaként állnak előttünk és példát mutatnak a nemzet előtt álló kihívások idején. 

Elmondta, a magyar honvéd mindig helytállt, ha hazája szabadsága és a függetlenség volt a tét. “Az újkori magyar történelem során 1848 és 1956 volt az a két utolsó hősies nemzeti küzdelem, amikor a ‘48-as honvédeket és a Pesti Srácokat egynek éreztük a nemzet legkiválóbbjaival. Ez a két esemény tisztán, őszintén, szívből jövő, a nemzet lelkét bíró történelmi vállalkozás volt. 1956 katonái – kevés kivétellel - nem voltak valójában katonák. Nem kaptak kiképzést, sem fegyvert, nem volt hivatalos tiszti vezetésük. Ám volt végtelen hazaszeretetük, határtalan bátorságuk és mindent felülmúló szabadságvágyuk” – tette hozzá az alpolgármester.

A beszédet követően Benkő Péter Jászai Mari-díjas színművész szavalta el Ady Endre A Tűz csiholója című költeményét, majd kerületünk önkormányzata és a Fidesz-KDNP józsefvárosi szervezete nevében a Sántha Péterné koszorúzott a Honvédelmi Szövetség hagyományőrző katonáinak közreműködésével. 

Az emlékkőnél koszorút helyezett el Ipacs József és Bocska Imre, akik a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ) képviseletében vettek részt az ünnepségen.

Fotó: Baranyai Attila/Józsefváros újság