Az 1769-ben elinduló magyar orvosképzés 1777-ben Nagyszombatról Budára költözött. Az egyetem végleges helyét az 1873 és 1911 közötti, az Üllői út és Baross utca határolta területen zajló építkezések biztosították. A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika épületét 1898 és 1902 között emelték Kiss István tervei alapján. 

A Baross utcai kapu emeleti boltíves ablaka mellett egy-egy fülke található, amelyekben szobrok láthatók. A jobb oldali szobor az Orvostudományi Egyetem névadóját, Semmelweis Ignácot, az „anyák megmentőjét” ábrázolja. Semmelweis Budán született 1818-ban, 1851-től a Szent Rókus Kórház szülészeti osztályát vezette, majd 1855-ben az egyetem oktatójának nevezték ki. Alakját Róna József, korának ismert és sokat foglalkoztatott szobrásza mintázta meg. A téglaszegélyes reneszánsz fülkében álló, egészalakos figura arca elgondolkodó és bizakodást fejez ki. Egyik kezével az állát fogja, a másikkal a köpenyét tartja, amely szép hullámot vetve keríti alakját. Lábainál egy alacsony pilléren két könyv hever, utalva elméleti tevékenységére és az 1860-ban megjelent A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése című korszakalkotó művére.

A másik oldalon Birly Ede Flórián (1787-1854) szobra látható. Birly 1817-től az egyetem szülészeti tanára, majd 1841-től rektora volt. Az ő szobrát is Róna József alkotta meg. A két alak testtartása hasonló, azonban a kezek mozgása Birly szobrán más és az öltözet is különbözik. A szobrokat a művész 1898-ban készítette el és az épület befejezésekor kerültek a homlokzatra.

A Budapesti Orvostudományi Egyetem az Orvoskar alapításának 200. évfordulóján vette fel Semmelweis Ignác nevét. Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulója alkalmából 2018-at Semmelweis-emlékévnek hirdették meg.

Szöveg: Ludmann Mihály művészettörténész

Fotó: Baranyai Attila/Józsefváros újság