Baross utca
Hajdan villamos járt rajta
2011. szeptember 20. 12:33
Az Új Széchenyi Terv keretein belül újulnak meg a fővárosi 1-es és 3-as villamosvonalak. A 41 milliárd forint összköltségű fejlesztéshez az Európai Unió mintegy 32 milliárd forint összegű támogatással járul hozzá. A projekt támogatási szerződését ünnepélyes keretek között, az Európai Mobilitási Héten írták alá 2011. szeptember 18-án, Budapesten.
Ez a hír is felhívja a figyelmet az úgynevezett kötött pályás, azaz villamos közlekedés fontosságára. Ma már egyre több helyen építik vissza a villamossíneket, amelyeket annak idején azért szüntettek meg, mert azt gondolták, a metró és a busz majd kiváltja az ódon, zötyögő szerkezeteket. Mára kiderült, mint oly sok másról, hogy elődeink kiérlelt koncepciói a városi közlekedésre vonatkozóan nem könnyen felülmúlhatók…
Józsefvárosi vonatkozás és büszkeség, hogy az első rendszeres villamosjárat, leszámítva a kísérleti szakaszokat, éppen a kerületünkben közlekedett. 1889. július 30-án indult meg a villamosforgalom az Egyetem tér és az Orczy tér között, a Stáczió, mai nevén Baross utcában. Ez volt Budapest első normál nyomtávú villamosvonala. A kocsiszín helyét az utca végén, a Köztemető (ma Fiumei) útnál jelölték ki, itt volt az újonnan beszerzett kocsik próbapályája is.
A képen egy régi képeslap, a mai Horváth Mihály térről. Jól látszik, hogy a Szent József plébániatemplomot két irányból kerülték meg a hajdani szerelvények.
Két századforduló telt el az első Baross utcai szerelvények megindulása óta, átalakult a városi élet, de a körútmente közlekedését nagy részben ma is a villamosok biztosítják. Csak örülhetünk és üdvözölni lehet, hogy a kormány és budapesti városvezetés ismét a villamosokra számít a tömegközlekedés fejlesztési koncepcióiban.
A képen a Blaha, amikor még csak villamosok és lófogatok közlekedtek az úttesten.
A felszedett sínek hiányoznak a város életéből. Az öreg villamosok azt a régi Budapestet idézik, amikor még az itt lakók életmódja és igényei határozták meg a közlekedést: az előző városvezetés hangsúlyozottan a gigapolisz, az üzleti és társadalmi központ mozgási szükségleteit helyezte előtérbe. Az eredményt ismerjük: fuldokló forgalom, elviselhetetlen zaj és bűz.
A következő képen a hajdani Kálvin tér látszik, a Baross utcai villamossal és a sajnos már máshová helyezett szökőkúttal.
Végezetül egy még régebbi kép ugyancsak a Kálvin térről: látszik, hogy a Baross utca felől már a villamos közlekedik, keresztirányba még lóvasút poroszkál.
