A régi mozgók új funkciót kapnak a megszépült utcákon
Mozik a Józsefvárosban
2011. október 6. 12:52
Józsefváros nagyon gazdag művészeti emlékekben. Elég csak arra gondolnunk, hogy megalakulása óta kerületünkben működött a Nemzeti Színház. Előbb a mai Astoriánál, majd a Blaha Lujza téren. Ma a Nemzet Színháza a Duna parton, a Ferencvárosban áll.
Talán kevéssé ismert, de kerületünk, elsősorban a Nagykörút hajdani bulvár funkciója miatt, a mozi hazai történetében is jelentős szerepet játszott. Érdekes, hogy a hajdani alapintézmények, az Uránia és a Corvin, ma is filmszínházként működnek. Sajnos sok kis józsefvárosi moziról, amelyek olyan jellegzetes színfoltját képezték a városnak, ez már nem mondható el: nem működik a Bányász, a Kálvária téren állt vetítő, a Nap mozi, a Népszínház utca elején lévő Csokonai. A korábbi idők filmes helyei is letűntek: a Hazám, a Mátyás, a Nép mozgó.
Igaz, helyükbe léptek a plázákban működő multiplex termek, a film mai technikájának minden képességével.
A mozi népszerűsége – sokan már a műfaj halálát vizionálták – nagyot csökkent a video, illetve később a számítástechnika megjelenésével. Úgy tűnt egy időre, hogy a társasági filmnézést felváltja az otthoni videózás, filmletöltés. A kis mozik ebben az időben szűntek meg. Végül a film újra megtalálta kifejező-nyelvét és közönségét. Ma már a film újra népszerű, tömegeket vonzó művészet. Sőt, egyre nagyobb hatással van más ágazatokra: a népszerű regényeket azonnal megfilmesítik.
A Baross utca torkolatának sétáló utcává alakításával új funkciót kaphat a Vörösmarty mozi. 1936-ban nyílt meg a helyiség Savoy néven. A II. Világháború után egy ideig Ságvárinak hívták, majd átkeresztelték a ma is viselt nevére. A Filmszínházban ma könyvesbolt és kávéház is működik, szép terasszal a megújult Baross utcára.
Az Uránia, ez a különös hatású, mór stílusú épület, mindig is a szórakoztatást szolgálta. Elöbb Oroszi Caprice néven, majd Alhambra-ként működött. 1899-től az Uránia Tudományos Társaság vette meg a helyiséget és létre hozta benne a Magyar Tudományos Színházat. Mint ismeretterjesztő társulás, igen hamar, már 1901-ben felismerte a film jelentőségét. Ekkor és itt mutatták be a Tánc című, ötszáz méter hosszú első magyar filmet. 1930-tól a német UFA filmvállalat vette át a mozi működtetését. A háború után itt vetítettek először, természetesen egy ideig csakis szovjet filmeket.
A 1922. november 22-én nyílt meg a Corvin, azon ritka mozik egyike, amely a történelmi idők változásai során is mindvégig megtartotta eredeti nevét. Corvin volt, és ma is az. Mi több, a moziról kapta egy új városrész a nevét, a metrómegálló is büszkén hirdeti: Corvin negyed.
A Corvin Mozi neon-reklámja az induláskor. Az utcakép azóta sokat változott…
A mozi az akkori idők legnagyobb nézőterű, legimpozánsabb mozgóképszínháza, ezerkétszáz férőhellyel, és – ne feledjük, ez még a némafilmek kora – harminckét tagú zenekarral. A mozit jó helyre telepítették alapítói, ma valóban egy városias, kellemes légkörű sétáló utca veszi körül az épületet. Még sokáig az itt élők és Budapest egyik szórakoztató, pihenő központja lesz.
A budapesti mozikról a kerületünkben élő helytörténész, Pongrácz Erzsébet írt rövid ismertetőt, Mozikalauz címmel. 1998-ban jelent meg.
