Érdekes, meglepő képeslapot talált Pongrácz Erzsébet, a helytörténeti tanács tagja. Nyomban el is küldte a színes nyomatot részemre, hogy továbbítsam az érdeklődőknek. Most itt közzétesszük. TOVÁBB

A Kiegyezés (1867) után, a fejlődni akaró országban hatalmas építkezések indultak meg. Mai nagyvárosaink, és persze elsősorban Budapest, középületeinek nagy része ebben a korszakban épült. A városházák, színházak, templomok tervezésénél, kialakításánál nagy hangsúlyt fektettek a megrendelők az esztétikai szempontokra is. Új mesterségek sora alakult ki, vagy született újjá: kőfaragók, épület-festők, épület-szobrászok nemzedékei kaptak munkát a Monarchia időszakában. Ilyen új szakma, mai szóval élve, jellegzetes iparművészeti ágazatként jelent meg az üvegfestészet is. Ez gyakorlatilag többnyire a hatalmas homlokzati üvegfelületek, vagy templom-ablakok dús színezését jelentette. Gyakori volt az ajtók üveg-elemeinek mázolása is. TOVÁBB

Hogyan éltek, dolgoztak, teremtettek otthont, városrészt, érdekvédelmet azok az emberek, akik 125 éve városrészt építettek maguknak Józsefvárosban – erről szól a Tisztviselőtelep. Több mint egy évszázadon át afféle rezervátumként újította meg magát ez a különös kertváros, amelyben látványosan érvényesült az „Összefogva könnyebben megy!” életelv – mondják a Tisztviselőtelepi Önkormányzati Egyesület vezetői, és a telep összetartó erőit kutatva így összegezett egykor Pilinyi Péter, kerületi múltkutató is. TOVÁBB

Ülésezett a józsefvárosi helytörténeti kollégium az önkormányzat tanácstermében. Kerekes Pál rövid beszámolója után teljesen kötetlen beszélgetés alakult ki, a résztvevők aktuális témákat hoztak szóba. Az új utcaelnevezések kapcsán többen is kifejtették: egyetértenek azzal természetesen, hogy az elmúlt évtizedek nagyjainak életművét a kerület köztereinek átkeresztelésével is megjelenítjük, de ugyanilyen fontos lenne, Józsefváros hagyományos mesterségeinek megörökítése is. TOVÁBB

Józsefváros nagyon sok költőnek, irodalmárnak adott otthont. Csak a leghíresebbeket említve: Jókai Mór két helyen is lakott a kerületben, a Bródy Sándor utcában és a Baross-ban. Tóth Árpád a Vas utcában, és időben még inkább visszanyúlva: Katona József, a Bánk bán írója a Szentkirályi utcában. A XX. század második feléből is felidézni érdemes két író-nagyságot: Mándy Ivánt, és a kerületről regényében is megemlékező Fejes Endrét. TOVÁBB

Kerületünk története gazdag az ipari emlékekben. Sokan persze főleg a Ganz-ra gondolnak, a Százados úti kenyérgyárra, a Szentkirály utcai Stühmer csokoládé-üzemre, és sok más nagy vállalkozásra. TOVÁBB

Józsefváros nagyon gazdag művészeti emlékekben. Elég csak arra gondolnunk, hogy megalakulása óta kerületünkben működött a Nemzeti Színház. Előbb a mai Astoriánál, majd a Blaha Lujza téren. Ma a Nemzet Színháza a Duna parton, a Ferencvárosban áll. TOVÁBB

Józsefváros egyik jellegzetes forgalmi csomópontja a Kálvária tér. A Baross utcába itt torkolnak be a messziről futó, szűk utcák. Trolibuszok, autóbuszok fékeznek a kopár megállókhoz. A zebrához érve gyakran tülkölnek az autósok. TOVÁBB

Az Új Széchenyi Terv keretein belül újulnak meg a fővárosi 1-es és 3-as villamosvonalak. A 41 milliárd forint összköltségű fejlesztéshez az Európai Unió mintegy 32 milliárd forint összegű támogatással járul hozzá. A projekt támogatási szerződését ünnepélyes keretek között, az Európai Mobilitási Héten írták alá 2011. szeptember 18-án, Budapesten. TOVÁBB

Iskolás olvasmányokból általában tudjuk, hol éltek neves irodalmáraink. Persze többnyire Budapesten, de más városok is büszkélkedhetnek jeles szerzőkkel. TOVÁBB