Tájékoztató a birtokvédelmi eljárásról
A jegyzői hatáskörben, közigazgatási eljárás keretei között nyújtható birtokvédelem feltételeit anyagi jogi oldalról az 1959. évi IV. törvény ( Ptk.), eljárási oldalról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ( Ket.) ide vonatkozó rendelkezései tartalmazzák. E jogszabályok rendelkezéseinek együttes alkalmazásával lehet megállapítani a birtokvédelemre való jogosultság feltételeit, a birtokvédelmi ügyek elbírálását, a meghozott döntések végrehajtását, s ezen jogszabályok biztosítják az igénybe vehető jogorvoslatokat is.
Mit jelent a birtokvédelem?
Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom) birtokvédelem illeti meg. ( Ptk. 188. § (1) bek.)
Akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését. ( Ptk. 191. § (1) bek.)
Ki jogosult a birtokvédelemre?
Birtokvédelemre a birtokos jogosult. A birtokos pedig az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül. ( Tényleges birtokos, tényleges birtoklás.)
Hogyan kérhető a birtokvédelem?
A jegyzői birtokvédelmi eljárás olyan illetékköteles közigazgatási eljárás, amely kizárólag kérelemre indítható, ill. folytatható. A kérelmet a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Jogi Osztály Igazgatási Csoportjához kell eljuttatni (akár személyesen, akár postai úton). A kérelmen 2.200,-Ft illetéket kell illetékbélyeggel leróni.
A kérelemre formai kötöttség nincs, de a gyors eljárás érdekében a kérelemnek a lehető legtöbb ismert adatot tartalmaznia kell: a birtokvédelmet kérő ügyfél adatait, elérhetőségeit; a birtokháborítás összes ismert tényszerű körülményeit: (hogyan, mivel valósult meg a birtokháborítás, ki követte el (ki a birtokháborító), mikor történt, vagy mióta áll fenn a birtokháborító helyzet); az esetleges tanúkat (adataikkal, elérhetőségeikkel). A kérelemhez a
fentiek közlésén túl is célszerű csatolni bármi más olyan bizonyítékot ( pl. fénykép, irat, nyilatkozat, stb.) ami a kérelemben foglaltakat alátámasztja, vagy általában is a tényállás tisztázását elősegítheti.
Hogyan folyik az eljárás?
A kérelem benyújtását követően megindított eljárásban történik a kérelemben foglaltak kivizsgálása, a birtokvédelmi ügy elbírálása. Az eljárás során a kérelem és az irányadó jogszabályok adta keretek között a határozathozatalhoz szükséges tényállás tisztázása a legfontosabb feladat. Ennek érdekében a felek tárgyalás keretében ( vagy külön történő ) meghallgatására, helyszíni szemle lefolytatására, tanúk meghallgatására, tárgyi, okirati bizonyítékok értékelésére, esetleg szakértő közreműködésére, stb. kerülhet sor.
Az ügy érdemi elbírálása a tényállás tisztázását követően meghozott határozattal történik, a kérelem előterjesztésétől számított harminc (határidő hosszabbítás esetén hatvan) napon belül. A jegyzö határozatával az alaptalan (vagy más okból teljesíthetetlen) birtokvédelmi kérelmet elutasítja, vagy a kérelemnek helyt ad, s intézkedik a birtoksérelem kiküszöbölésére, a birtokháborítás megszüntetésére. A jegyző a birtoksértőt a birtokháborító magatartástól a jövőre nézve is eltilthatja, s rendelkezhet a hasznok, károk és költségek kérdésében is.
További fontos tudnivalók:
A jegyző által folytatható birtokvédelmi eljárás alapvetően tényeljárás, ezért ez az eljárás viszonylag egyszerűen és gyorsan lefolytatható, s a birtoksérelmet elszenvedő ügyfélnek a birtokvédelem gyorsan, hatékonyan biztosítható. Ezt a célt szolgálja az a rendelkezés is, hogy a jegyző birtoklás kérdésében hozott határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a határozatot három napon belül végre kell hajtani.
Ha a birtokvédelmi határozatban foglaltakat a kötelezett (a birtoksértő) önként nem teljesíti, a jegyző a végrehajtási eljárás során megfelelő végrehajtási intézkedéssel (eljárási bírság, karhatalom igénybevétele, stb.) célszerűen intézkedik a teljesítés kikényszerítésére. A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatását az azt sérelmező fél csak a bíróságtól kérheti (a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül), de a határozat rendelkezéseinek teljesítésére nézve ( amíg a bíróság a végrehajtást nem függeszti fel ) a bírósági út igénybevétele sem halasztó hatályú.
Fontos hatásköri szabály, hogy egy év elteltével (pl. egy évnél régebben keletkezett, vagy egy évnél hosszabb ideje fennálló birtokháborítás esetén) a jegyző nem járhat el, ez esetben a birtokvédelmet közvetlenül a bíróságtól kell kérni. Mivel a jegyzői eljárás a birtoklás tényére alapított eljárás (ezért is nyújthat egyszerű és gyors megoldást), ezért ezen eljárás keretei között vitatott jogkérdések nem dönthetőek el. Ezért a birtokos a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.
A birtokvédelmi ügyekben számos további olyan (sokszor ügydöntő) kérdés vetődhet fel, amelyekben konkrét ügy kapcsán a birtokvédelmi ügyintézőnél lehet célszerűen (akár előzetesen is) tájékozódni. Ilyenek lehetnek például a tényleges birtoklásnak, vagy a birtoklás jogcímének kérdései, a közös birtok, ill. a közös birtokosok viszonyai, a tilos, vagy jogos önhatalommal kapcsolatos kérdések, az egy évnél régebbi birtokháborítási esetek, stb.
