Nagy segítséget nyújtanak az úgynevezett nyugdíj kalkulátorok, melyeket az interneten is megtalálhat.

http://www.nyugdijpercek.hu/t/nyugdijszamito.html

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
1139 Budapest, Váci út. 73.
Telefon: 350-0155

Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
Cím: 1081 Budapest Fiumei út 19/a.
Levelezési cím: 1430 Budapest Pf. 38.
E-mail cím: onyf_budapest@onyf.hu
Telefon: 323-6000
Fax: 323-6116
Weboldal: www.onyf.hu

Az 1998. január 1.-jétől bevezetett új nyugdíjrendszerben az ellátás egy része a hagyományos társadalombiztosítási felosztó-kirovó rendszerből, a másik része pedig a magánnyugdíjpénztárból fog származni, ha a biztosított az új úgynevezett vegyes rendszert választotta. Ha nem választotta, akkor továbbra is a hagyományos társadalombiztosítási rendszerből kapja a nyugdíját.

A vegyes rendszer az öregségi ellátást havi járadékformában legkorábban az 1998. évi bevezetéstől számított 15 év elteltével, 2013. január 1-étől nyújtja, feltéve ha a pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíjra jogosultságát megszerezte. 

Olyan lehetőség, amely alapján a hosszú szolgálati időt szerzett személyek a rá irányadó öregségi nyugdíjhatárnál korábban -  nők a felemelt korhatárt megelőző 5 évvel alacsonyabb életkorban, legfeljebb az 55. életév betöltésétől, férfiak legfeljebb a 60. életév betöltésétől – vehetik igénybe az öregségi nyugdíjat.

A rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításához igazodó kedvezmény, a korkedvezmény és 2008. december 31.-ig jogosultságot szerzetteknél a gyermekkedvezmény is.

Az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapításakor számításba vehető gyermekkedvezményt az veheti igénybe, aki gyermeket szült, vagy saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt. A kedvezmény külön-külön megilleti a gyermeket szülő nőt és a gyermeket felnevelő személyt, azonban ugyanazon gyermek után ugyanazon személy csak egy jogcímen veheti igénybe. A gyermekkedvezményre csak 2008. december 31.-ig lehetett jogosultságot szerezni.

Ennél az összegnél nem lehet kevesebb annak a személynek az öregségi nyugdíja, akinek az elismert szolgálati ideje legalább 20 év, kivéve ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresete nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Ebben az esetben a nyugdíj összege azonos lesz a nyugdíj alapját képező átlagkeresettel.

1, Az aki legalább 20 évi szolgálati idővel rendelkezik és nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 napra szolgálati időt szerez. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi, baleseti, rokkantsági nyugdíj 0,5 százaléka.

2. Annak a saját jogú nyugellátásban részesülő, illetve  a saját jogú nyugellátás szüneteltetését kérő személynek a nyugellátását, aki 2006. december 31.-ét követően biztosítással járó jogviszonyban áll, kérelemre minden megszerzett 365 nap szolgálati idő után, a járulékalapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,5 százalékával meg kell emelni. Az igényt erre rendszeresített igénylőlapon a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon kell kérni.

Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas meghatározott időn át dolgozott, az korkedvezményben részesül. 

Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott.

A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt, nőnél  négy, illetőleg az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után.

A 2008. január elsejétől hatályos szabályok szerint rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki :
1, esetében az egészségkárosodás
  -  79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
  -  50-79 százalékos mértékű, de rehabilitációja nem javasolt
2, az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és
3, az egészségkárosodás következtében
  - kereső tevékenységet nem folytat, vagy
  - keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál,
  - táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. 

- a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól
- a rokkantság mértékétől
- a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától, és
- az átlagkereset összegétől.

A 2008. január elsejétől hatályos szabályok szerint baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki:
- túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant, és
- az egészségkárosodás következtében kereső tevékenységet nem folytat, a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

Aki szándékosan okozta sérülését, szándékosan késlekedett az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével.

A rokkantság mértékétől, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától és az átlagkerset összegétől.

Az Országgyűlés az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának elősegítésére, továbbá a rehabilitáció időtartamára a jövedelemarányos keresetpótlás érdekében megalkotta a rehabilitációs járadékról szóló törvényt, amely 2008. január elsején lépett hatályba. Az új tb- ellátás fő célja, az érintett személy munkavégző képességének helyreállítása, foglalkoztatásának elősegítése komplett rehabilitációs eljárás keretében.