Segíthetünk?


Önkormányzati lakásbérlés

Tudnivalók az önkormányzati lakásbérlésről

2009. december 28-tól a lakásügyi feladatokat a Józsefvárosi Vagyonkezelő Kft.  látja el Budapest, VIII. Őr u. 8.


Önkormányzati lakásokkal kapcsolatos ügyintézés:  
 

Lakásgazdálkodási Iroda

Cím: 1084 Budapest Őr u.8.
Telefon: 06-1-314-10-98
Fax: 333-9535
Levélcím: 1431 Budapest Pf.138
Irodavezető: Hajdu Katalin

 
Ügyfélfogadási rend

Hétfő 13.30-18.00
Szerda: 8.00-16.30
Péntek 8.00-11.30

 
Email: info@jvk.hu

Honlap: http://www.jvk.hu

Bérleti jogviszony hosszabbítása

Ha a határozott időre létesített bérlet a határozott idő lejárta miatt szűnik meg, feltéve, hogy nem következett be a bérlet létesítését kizáró ok, az Önkormányzat a bérlőnek biztosít elsőbbséget a lakás ismételt bérbevételére. Ezt a jogosultságot előbérleti jognak nevezik. A rendeletben meghatározott kivételekkel, az előbérleti jog alapján:
a) az eredetileg öt évnél rövidebb időre szóló szerződés meghosszabbításra kerül legfeljebb öt évre
b) ha lejárt az öt évet elért határozott bérleti időtartam, ismételt - legfeljebb öt évre szóló - bérbevételre vonatkozó jog  nyílik meg,
c) a következő öt éves bérleti időszak lejártakor ugyanilyen feltétellel ismét megnyílik a bérbevételre vonatkozó jog.

Nem nyílik meg, illetve nem gyakorolható az előbérleti jog, ha a bérleti jogviszony a bérlőnek felróható okból az Ltv. 24.§ (1) bekezdés a-d) pontjában meghatározott okból szűnik meg, feltéve, hogy az előbérleti jog gyakorlása iránti igény bejelentésének időpontjáig a bérlőnek a felmondás előtti bérbeadói figyelmeztetés már megküldésre került.

Amennyiben a bérlő bérleti szerződése lejár, a bérleti jogviszony hosszabbítását az alábbi iratokkal kezdeményezheti:
- személyi igazolvány,
- lakásbérleti szerződés,
- a Józsefvárosi Vagyonkezelő Kft. (Bp., VIII., Őr u. 8.) igazolása, hogy nincs hátraléka

Bérbeadói felmondással érintett lakás ismételt bérbeadása

2003. szeptember 1-jét megelőzően indított bérbeadó részéről történő felmondások esetében a Népjóléti Bizottság a jogcímnélküli lakáshasználónak kérelmére - egy év időtartamra, a szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetétől függően ismételten bérbe adhatja az általa lakott lakást abban az esetben, ha a bérleti jogviszonya a bérlőnek felróható ok miatt felmondással szűnt meg, de a volt bérlő a felmondási okot megszüntette, illetve a tartozás átütemezéséről a bérbeadóval megállapodott.

Annak a bérlőnek, akinek a bérleti jogviszonya 2003. szeptember 01-jét követően került felmondásra díjtartozása miatt, azonban a jogerős bírói ítélet meghozatala előtt tartozását kiegyenlítette és vele szemben a tartozáson kívül más felmondási ok nem áll fenn, azzal szemben az önkormányzat a Gazdálkodási, Kerületfejlesztési, Költségvetési és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság döntése alapján a pertől elállhat, s részére az általa lakott lakás egy év időtartamra ismételten bérbe adható. A Képviselő-testület dönthet a felmondástól vagy a keresettől való elállástól, ha a felmondásra nem díjtartozás, hanem a bérlőnek felróható egyéb okból került sor.

Bérleti jogviszony folytatása

Ha a bérlő elhalálozik és a lakásban nincs a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy a bérleti jogviszony megszűnik.

Az ügy jellemzői:
A Lakástörvény rendelkezései alapján a bérlő halálát követően a bérleti jogviszony folytatására jogosult lehet a bérlő eltartója, ha a bérbeadó a tartási szerződéshez hozzájárult, az eltartó a vállalt kötelezettségeit teljesítette és a hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.
Gyakoribb eset, ha a lakásban a bérlő halálakor az általa korábban befogadott személyek vannak. Közülük a bérleti jogviszony folytatására az lehet jogosult, akit a bérlő a Lakástörvény alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatott be a lakásba és a bérlő az említett személyt a lakásba be is fogadta, további feltétele, hogy e személy a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakjon. Ilyen személyek a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője. Több jogosult esetén bérlőtársi jogviszony jöhet létre.
Ha a jogosultságot az önkormányzat nem ismeri el, úgy a kérelem elutasítására vonatkozó nyilatkozat bíróság előtt támadható.


Csatolandó mellékletek:
felsorolását a letölthető kérelem nyomtatvány tartalmazza

Letölthető dokumentumok:
kérelem bérleti jogviszony folytatás elismerésére a bérlő halála miatt.

Bérlőtársi jogviszony keletkezése, megszűntetése:

Bérlőtársi jogviszony létrehozása
A lakást több bérlő együttesen is bérelheti, ebben az esetben Ők bérlőtársak. Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak (bérlőtársi jogviszonyt a leendő bérlőtársaknak közös kérelemben kell kezdeményezniük). Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel köthető.

Az ügy jellemzői:
A bérlőtársi viszony esetében a bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges.

Kik lehetnek már meglévő bérlet esetében utólagosan bérlőtársak?
Házastársak esetében - írásbeli kérelmükre - bérlőtársi jogviszony keretében kell a lakást bérbe adni.
Más személyek esetében csak a bérlő és a vele életvitelszerűen együttlakó szülője (örökbefogadó, mostoha és nevelőszülője), gyermeke (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek), unokája, élettársa között hozható létre bérlőtársi jogviszony.
Feltétele, hogy a szerződni kívánó szülő, gyermek, unoka több mint 5 éve, lakóhely bejelentkezéssel és életvitelszerűen a bérlővel a lakásban együtt lakjon. Az élettársi kapcsolat esetében csak akkor, ha az élettársi viszonyt közjegyzői okirat bizonyítja.

Több bérlőtárs esetén a fenti feltételek megléte esetében is csak akkor hozható létre bérlőtársi jogviszony, ha ahhoz valamennyi bérlőtárs hozzájárult.

A bérlőtársi jogviszony közös kérelemre, vagy bírói ítélettel megszüntethető.

Csatolandó mellékletek: felsorolását a letölthető kérelem nyomtatvány tartalmazza

Letölthető dokumentumok: kérelem bérlőtársi jogviszony létrehozására



Bérlőtársi jogviszony megszűnése a bérlőtársak nyilatkozata alapján
A bérlőtársi jogviszony a bérlőtársak közös kérelemére megszüntethető. Ha a bérlőtársak úgy nyilatkoznak, hogy közülük az egyik bérlőtárs bérlőtársi jogviszonyát megszűnteti, kérésükre a bérleti szerződés módosítható. Ilyenkor az érintettek alapvető érdeke, hogy a változás a nyilvántartáson átvezetésre kerüljön.

Az ügy jellemzői:
Gyors, egyszerű eljárás keretében átvezetésre kerül a változás a nyilvántartáson, s egyben módosításra kerül a bérleti szerződést.

Csatolandó mellékletek: a mellékleteket a kérelem nyomtatvány tartalmazza
Letölthető dokumentumok: kérelem bérlőtársítás megszűntetésére bérlőtársak közös nyilatkozata alapján


Bérlőtársi jogviszony megszűnése bíróság ítélete alapján
Általában válás során, ritkábban a bérlőtársak között más okból lezajlott peres eljárás eredményeként a Bíróság egyik fél bérlőtársi jogviszonyát megszűnteti. Az érintetteknek alapvető érdeke, hogy az ítéletben foglaltak a nyilvántartáson átvezetésre kerüljenek.

Az ügy jellemzői:
Gyors, egyszerű eljárás keretében átvezetésre kerül a változás a nyilvántartáson, s egyben módosításra kerül a bérleti szerződést.

A bérlő a módosítást a jogerős bontóperi ítéletet/egyezséget jóváhagyó végzést, vagy egyéb jogerős bírósági ítéletet mellékelve kezdeményezheti.

Csatolandó mellékletek:
a fentieken túl, ha névváltozás is történt a névviselésére vonatkozó iratot (egyéb mellékleteket a kérelem nyomtatvány tartalmazza)

Letölthető dokumentumok:
kérelem a bérlőtársítás megszűntetésére bírói ítélet alapján


Bérlőtársi jogviszony megszűnése elhalálozással
Ha a bérlőtársak közül az egyik bérlőtárs elhalálozik bérlőtársi jogviszonya halálával megszűnik. Ilyenkor az érintettek alapvető érdeke, hogy a változás a nyilvántartáson átvezetésre kerüljön.

Az ügy jellemzői:
Gyors, egyszerű eljárás keretében átvezetésre kerül a változás a nyilvántartáson, s egyben módosításra kerül a bérleti szerződést.

A bérlő a módosítást az elhalálozott bérlőtárs hiteles halotti anyakönyvi kivonatát mellékelve kezdeményezheti.

Csatolandó mellékletek: a mellékleteket a kérelem nyomtatvány tartalmazza

Letölthető dokumentumok: kérelem bérlőtársítás megszűntetésére elhalálozás alapján

Befogadás

Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. Más személyeknek a lakásba való befogadásához a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

Az ügy jellemzői:
Bérlőtársi jogviszony esetén a bérlőtársak közösen kérhetik a befogadás engedélyezését. A lakásba befogadni kívánt személyek száma a lakás befogadóképességét nem haladhatja meg, azaz a lakásba befogadott (lakó) összes személy számát figyelembe véve személyenként 5 m2 lakóterület (szobák alapterülete) kell jusson.
Ha a bérbeadó hozzájárulását megadta, a befogadni kívánt személy a lakásba a hozzájárulás megadásától számított 30 napon belül lakóhelyet, vagy tartózkodási helyet létesíthet.

Csatolandó mellékletek: felsorolását a letölthető kérelem nyomtatvány tartalmazza

Letölthető dokumentumok:
kérelem a befogadáshoz

Albérletbe adás

Önkormányzati tulajdonú lakást a bérlő kizárólag lakás céljára – a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján – adhatja albérletbe. A bérlő kérelmét, az albérleti szerződés egy eredeti példányának csatolásával nyújthatja be.

Az ügy jellemzői:
A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás lakóterületének legfeljebb a felét albérletbe adhatja. Egyszobás lakás albérletbe adásához nem adható bérbeadói hozzájárulás, kivéve, ha a bérlő a lakásból azért van távol, mert:
a) kórházi, szanatóriumi ápolás, rehabilitációs intézményi kezelés alatt áll,
b) katonai, polgári szolgálatot teljesít,
c) tartósan külföldön, vagy vidéken dolgozik, illetve tanul,
d) szabadságvesztés, előzetes letartóztatás hatálya alatt áll,
e) ideiglenes jelleggel szociális otthonban van,
f)  kiskorú személy, akinek máshol történő elhelyezéséről hatósági vagy bírósági határozat döntött,
g) gondnokság alatt állóként szociális, fogyatékos vagy pszichiátriai otthonban gondoskodnak róla.
Az albérletbe adáshoz való hozzájárulás legfeljebb két évre szólhat, amely nem hosszabbítható meg. Ez alól kivételt a fentebb felsorolt esetek jelentenek.

Csatolandó mellékletek:
felsorolását a letölthető kérelem nyomtatvány tartalmazza

Letölthető dokumentumok:
kérelem albérletbeadáshoz

Lakbér

A lakbérrel kapcsolatos szabályok a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 41/2003. (VII.11.) sz. önkormányzati rendelet 13. §-ában kerültek rögzítésre:


(1) 2009. július 01-től a ténylegesen fizetendő lakbér alapját képező – növelő és csökkentő tényezőkkel nem rendelkező lakások - lakbérének komfortfokozat szerinti mértéke a 2009. június 30-ig érvényes bruttó bérleti díj adó alapja és az növelve a mindenkori  általános forgalmi adó mértékével:

 

Szociális lakbér

Költségelvű lakbér

Piaci lakbér

a) nem távfűtéses összkomfortos lakás esetén:

290,00 Ft/m2/hó+ÁFA

319,17 Ft/m2/hó+ÁFA

574,17 Ft/m2/hó+ÁFA

b) komfortos és távfűtéses összkomf. lakás esetén:

271,67 Ft/ m2/hó+ÁFA

299,17 Ft/m2/hó+ÁFA

538,33 Ft/m2/hó+ÁFA

c) félkomfortos lakás esetén:

176,67 Ft/ m2/hó+ÁFA

194,17 Ft/m2/hó+ÁFA

350,00 Ft/m2/hó+ÁFA

d) komfort nélküli lakás esetén:

135,83 Ft/ m2/hó+ÁFA

150,00 Ft/m2/hó+ÁFA

269,17 Ft/m2/hó+ÁFA

e) szükséglakás esetén:

109,17 Ft/ m2/hó+ÁFA

120,00 Ft/m2/hó+ÁFA

215,00 Ft/m2/hó+ÁFA

 

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított lakbér mértéket csökkenteni kell:
a) ha az épület 15-25 év között épült vagy részesült teljes felújításban, 10%-kal,
b) ha az épület 25 éven belül nem részesült teljes felújításban, 20%-kal.
 
(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított lakbér mértéket – a csökkentő tényezőket külön-külön számításba véve - csökkenteni lehet annak:
a) 20%-ával, ha a lakás aládúcolt,
b) 10%-ával, ha a lakás lakószobájának a padlószintje a terepszint alatt van,
c) 10%-ával, ha talajvíz miatt a lakás nedves, ez a csökkentés további 10%-kal növelhető, ha a lakószoba falfelülete – talajvíz miatt – 1 m magasságot meghaladóan nedves.
d) 10%-ával, ha a lakás fekvése alagsori, földszinti, magasföldszinti, félemeleti vagy első emeleti és az ilyen lakás valamennyi lakószobájának valamennyi ablaka zárt udvarra vagy tűzfalra néz és a szemben lévő falak távolsága 5 méternél kevesebb,
e) 10%-ával, ha a lakás felvonó nélküli épületben a negyedik emeleten vagy ennél magasabb emeleten van.
f) 20%-ával, ha a lakószoba fűtése csak elektromos módon oldható meg.
g) 30 %-ával, ha a lakás műteremlakás.

(4) A lakást magába foglaló épület fekvésére tekintettel az (1)-(3) bekezdés alapján megállapított [a (2)-(3) bekezdés alapján csökkentett] lakbér mértékeket még csökkenteni kell, ha az épület olyan közterület mellet van, amelyet a rendelet 2. számú melléklete tartalmaz és csökkentést határoz meg.

(5) Az (1)-(3) bekezdés szerint meghatározott lakbérmértékeket növelni kell, ha az épület olyan közterület mellet van, amelyet a rendelet 2. számú melléklete tartalmaz  és növelést határoz meg.

(6) A (2)-(4) bekezdésen alapuló csökkentés mértéke nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott – az adott lakásra alkalmazandó – lakbér mérték felét.

(7) A bontásra kijelölt épületekben lévő és emiatt a bérlőknek(használóknak) el nem adható lakásokra, valamint az Önkormányzat által bentlakás mellett végeztetett, az épület egészére kiterjedő felújítási, átalakítási munkálatok által érintett lakásokra az (1) bekezdés alapján megállapított bérleti díj – az említett körülményekre való hivatkozással – kérelemre, a Polgármester előzetes egyetértésével a (2)-(5) bekezdésben meghatározott körülmények fennállása mellett és azok hiányában is csökkenthető, de bérlőnek az összes egyéb jogcímen végrehajtott csökkentést is figyelembe véve, bérleti díjként meg kell fizetnie az (1) bekezdésben meghatározott – az adott lakásra alkalmazandó – bérleti díjmértékeknek legalább a felét.

Társbérleti lakrész esetében a fizetendő lakbért a lakás tényleges komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb komfortfokozat alapján kell megállapítani.
Társbérlet esetén a lakás teljes alapterülete alapján kell megállapítani a lakbért, s a teljes lakásra kiszámított lakbért a társbérlők között az általuk kizárólagosan használt lakás alapterület arányában kell megosztani.


A szociális helyzet alapján fizetendő szociális lakbér megállapítása:


A szociális helyzet alapján fizetendő szociális lakbér megállapításához szükséges feltételek:

A szociális helyezet alapján fizetendő szociális lakbér megállapítására jogosult az a bérlő, bérlőtárs, társbérlő
a) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át (2008. évben ezen összeg nettó 71.250,-Ft/hó/fő)
      és
b) a lakás fenntartásának átlagos havi költsége (a lakásfenntartási költségbe tartoznak: a lakbér, a távhő- szolgáltatási díj, a víz- csatornahasználati díj, a szemétszállítás költsége, villanyáram költsége, gázfogyasztás költsége, fűtési díj költsége) meghaladja a háztartás összjövedelmének 20 %-át, és
c) aki a lakásának komfort fokozatától függetlenül, az alábbi lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik
      1-4 fő esetén 2 szoba,
      5-8 fő esetén 3 szoba,
      9 vagy efeletti fő esetén 3,5 szoba vagy annál nagyobb szobaszám,

d) aki a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezet(ek) által kiállított, az igénylést megelőző 30 napnál nem régebbi igazolás(ok) alapján hátralékkal nem rendelkezik.

(A d) pont alól kivételt képez, aki igazolja, hogy a lakbér és a lakbérrel együtt beszedendő külön szolgáltatási díj beszedésére jogosult szervezettel a tartozására részletfizetési megállapodást kötött és azt teljesíti is.)

Csatolandó mellékletek: felsorolását a letölthető kérelem nyomtatvány tartalmazza

Letölthető dokumentumok: kérelem szociális lakbér megállapításához

II. Lakbértámogatás megállapítása:
A szociális helyzet alapján fizetendő szociális lakbér megállapítását követően, az erről szóló értesítés kézhezvétele után kérhető a lakbértámogatás megállapítása, melynek ügyintézési helye a Szociális Iroda.

Ügyintézés helye: Szociális Iroda
Baross u. 66-68. (bejárat a Német utca felől)
Ügyfélfogadás időpontja:
hétfőn 13,30-18,00; szerdán 8,15-16,30; pénteken 8,15-11,30.


Felhívjuk a Tisztelt Bérlőink figyelmét, hogy a szociális lakbérre vonatkozó igényüket tartalmazó kérelmüket évente be kell nyújtani. A feltételek hiánya miatt elutasított kérelmek esetén, ha a bérlő körülményeiben változás következik be (a feltételek teljesülnek), a kérelem bármikor újra benyújtható a fenti módon és helyen.

Lakáspályázat

A bérlő személyének kiválasztása és a lakás bérbeadásáról való döntés – a rendeletben meghatározott eseteket kivéve – pályázati eljárásban történik. A bérbe adható lakások rendelkezésre állásától függően, szociális bérletre jogosultak részére vagy szociális bérletre nem jogosultak részére magasabb bérleti díj előírása mellett pályázat kiírására kerülhet sor:
a) akik semmilyen jogcímen nem rendelkeznek beköltözhető lakással,
b) másik lakás bérbevételére a lakásigény mértékét figyelembe véve azon bérlők számára, akiknek a jelenlegi lakásuk pl. a család létszámváltozása vagy egyéb ok miatt már nem megfelelő,
c) azok részére, akik rossz minőségű és/vagy kis alapterületű lakásuk helyett másik, nagyobb alapterületű, nagyobb szoba számú vagy jobb minőségű lakást kívánnak bérelni,
d) azok részére, akik szociális bérletük megszüntetése mellett másik nagyobb alapterületű és/vagy nagyobb szoba számú vagy jobb minőségű lakást kívánnak bérelni,
e) legfeljebb 40 négyzetméteres alapterületű lakások (a továbbiakban: garzonlakás) bérbeadására 35 évüket be nem töltött  házasok és egyetemisták (főiskolások) számára,
f) az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek közalkalmazottai és más dolgozói, valamint a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és más dolgozói számára,
g) az Önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságának a dolgozói számára,
h) az Önkormányzat közigazgatási területén dolgozó rendőrök, tűzoltók számára,
i) lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételének kötelezettségével,
j) az a)-i) pontban megjelöltek vagy egyes csoportjaik számára.

A lakások körét a Gazdálkodási, Kerületfejlesztési, Költségvetési és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság határozza meg.  A Népjóléti Bizottság határozza meg, hogy melyik csoport számára kell a pályázatot kiírni, s dönt a szociális bérlet bérbeadási és pályázati feltételeiről, valamint a bérlők kiválasztása során figyelembe veendő szempontokról.

Pályázat üres lakásra vagy olyan lakásra írható ki, melynek az üressé válásának időpontja a lakásban lakó személy írásbeli nyilatkozata alapján ismert. A pályázat nyilvános. A pályázati felhívást legalább 30 napra ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján és a Józsefvárosban terjesztett helyi lapban is közzé kell tenni. A pályázat beadási határidejét úgy kell meghatározni, hogy a pályázat benyújtására a pályázati felhívás kifüggesztésétől számított legalább 30 nap rendelkezésre álljon. A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy a lakást megtekintse.

Pályázni az jogosult, aki a pályázati feltételeknek megfelel. Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül legfeljebb 3 lakás bérbevételére nyújthat be pályázatot, a sorrend megjelölésével. Ugyanabban az épületben lévő egyforma lakások a pályázat szempontjából egy lakásnak számítanak.

A pályázatot a bizottságok által jóváhagyott – és igény esetén a Polgármesteri Hivatal által rendelkezésre bocsátott – tartalmú nyomtatványnak megfelelő formában és adatokkal kell benyújtani. Az illetékes bizottság a pályázati kiírásban további adatokat is kérhet.

A pályázatokat a Lakáspályázatok Értékelésében Közreműködők által tett megállapításokat figyelembe véve a Polgármesteri Hivatal értékeli, és ennek alapján a Népjóléti Bizottság választja ki, akivel bérleti szerződést lehet kötni. A Bizottság a pályázat nyertese mellett, meghatározza azt a sorrendben következő pályázót is, akivel bérleti szerződést lehet kötni a nyertes visszalépése vagy kiesése esetén.
 

Kapcsolat

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat
1082 Budapest,
Baross u. 63-67.
06-1-459-2100
hivatal@jozsefvaros.hu

Ügyfélfogadási rend

Hétfő: 13.30-18.00
Kedd: nincs
Szerda: 8.15-16.30
Csütörtök: nincs
Péntek: 8.15-11.30

Anyakönyvi Iroda

06-1-459-2265

Hétfő: 8.15-13.30*,
13.30-18.00

Kedd: 8.15-16.00*
Szerda: 8.15-16.30
Csütörtök: 8.15-16.00*
Péntek: 8.15-11.30

* csak újszülött és haláleset bejelentése

Családtámogatási iroda

Hétfő: 8.15-18.00
Kedd: 8.15-16.00
Szerda: 8.15-16.30
Csütörtök: 8.15-16.00
Péntek: 8.15-11.30

Az utolsó sorszám - a napi ügyfélforgalomtól függően - legkésőbb az ügyfélfogadási idő vége előtt fél órával kerül kiadásra.

Józsefváros

hirdetés